Lukács Krisztina, Pánczél Pál, Hosszúfalusi Nóra
1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088.
Orv Hetil. 2021 Jan 3;162(1):13-22. doi: 10.1556/650.2021.31952.
Összefoglaló. A Nemzetközi Diabetes Szövetség (International Diabetes Federation, IDF) legutóbbi becslése szerint napjainkban több mint 600 000, 15 év alatti 1-es típusú cukorbeteg gyermek él a világon, az új esetek száma pedig évi 98 200-ra tehető. Az elmúlt évtizedekben az 1-es típusú diabetes incidenciája világszerte jelentősen nőtt ebben a korosztályban: Európában az 1989 és 2013 közötti periódusban átlagosan évi 3,4%-kal, ami 20 éven belül a betegek számának duplázódását vetíti előre a kontinensen. Az epidemiológiai vizsgálatok kezdete óta nyilvánvaló, hogy a gyermekkori kezdetű, 1-es típusú diabetes előfordulási gyakorisága széles határok között ingadozik, amit egyaránt befolyásolnak geográfiai és klímaviszonyok, etnikai és demográfiai hatások. Bár az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása során az autoimmunitás primer kockázati tényezője a genetikai háttér, mégsem a genetikai terheltség populációszintű fokozódása okozza az incidencia robbanásszerű növekedését, hanem a környezeti tényezőknek a betegség penetranciáját megváltoztató hatása. A környezeti hatások oki tényezőkként, akcelerátorokként és védőfaktorokként is hozzájárulhatnak mindehhez, sőt akár a betegség patogenezisében egyszerre több ponton, több mechanizmussal is részt vehetnek. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások ellenére a legnépszerűbb háttérelméletek (például vírusinfekció, higiéniahipotézis, bélmikrobiom, áteresztő bél, D-vitamin-hiány) máig nem szolgálnak kielégítő magyarázattal az epidemiológiai észlelések többségére (például földrajzi régiónként jelentősen eltérő incidenciaértékek, geográfiai "forrópontok", az új esetek megjelenésének szezonális ingadozása, az incidenciacsúcsok ciklicitása). Összefoglalónk célja a gyermekkori 1-es típusú diabetes epidemiológiájára vonatkozó aktuális adatok és háttérelméletek áttekintése. Orv Hetil. 2021; 162(1): 13-22. Summary. According to the latest report of the IDF (International Diabetes Federation), more than 600 000 children under the age of 15 years are living with type 1 diabetes in the world and the number of new cases is estimated to be 98 200 annually. In recent decades, a significant increase in the incidence has been observed globally: during 1989-2013, the annual rate of increase was 3.4% in Europe, suggesting a doubling in the number of patients within approximately 20 years on the continent. The wide variation in incidence has been well documented by epidemiological studies and influenced by geographical and climatic conditions, ethnic and demographic factors. Although the genetic background is the primary risk factor for beta-cell autoimmunity, such dynamic changes in incidence are more likely to be associated with the higher environmental pressure than the increase in genetic load at population level. Environmental factors can also contribute to the pathogenesis of type 1 diabetes as accelerators, causal or protective factors, moreover may even be involved at several points and with several mechanisms at the same time. However, despite the extensive international research on environmental factors, the most popular hypotheses associated with them (e.g., virus infections, hygiene hypothesis, intestinal microbiota, leaky gut, lack of vitamin D) have not yet provided a satisfactory explanation for most epidemiological observations (e.g., geographically significant variability of incidence rates, geographical "hotspots", seasonal fluctuations in new cases, cyclical trends of incidence peaks). In this article, recent data and hypotheses about the epidemiology of childhood type 1 diabetes are summarized. Orv Hetil. 2021; 162(1): 13-22.
摘要。根据国际糖尿病联盟(IDF)的最新报告,目前全球有超过60万15岁以下的儿童患有1型糖尿病,且每年新增病例数估计为98200例。在过去几十年中,全球范围内1型糖尿病的发病率显著上升:在欧洲,1989年至2013年期间,年增长率平均为3.4%,这意味着该大陆上患者数量在约20年内将翻倍。流行病学研究充分记录了发病率的广泛差异,其受到地理和气候条件、种族和人口因素的影响。虽然遗传背景是β细胞自身免疫的主要危险因素,但发病率的这种动态变化更可能与环境压力增加有关,而非人群层面遗传负荷的增加。环境因素也可作为促进因素、病因或保护因素,对1型糖尿病的发病机制产生影响,甚至可能同时在多个环节、通过多种机制参与其中。然而,尽管对环境因素进行了广泛的国际研究,但与之相关的最流行假说(如病毒感染、卫生假说、肠道微生物群、肠漏、维生素D缺乏)尚未对大多数流行病学观察结果(如发病率在地理上的显著差异、地理“热点”、新发病例的季节性波动、发病高峰的周期性趋势)提供令人满意的解释。本文总结了关于儿童1型糖尿病流行病学的最新数据和假说。《匈牙利医学周报》。2021年;162(1):13 - 22。总结。根据国际糖尿病联盟(IDF)的最新报告,全球有超过60万15岁以下的儿童患有1型糖尿病,且每年新增病例数估计为98200例。近几十年来,全球范围内1型糖尿病的发病率显著上升:在1989 - 2013年期间,欧洲的年增长率为3.4%,这表明该大陆上患者数量在约20年内将翻倍。流行病学研究充分记录了发病率的广泛差异,其受到地理和气候条件、种族和人口因素的影响。虽然遗传背景是β细胞自身免疫的主要危险因素,但发病率的这种动态变化更可能与环境压力增加有关,而非人群层面遗传负荷的增加。环境因素也可作为促进因素、病因或保护因素,对1型糖尿病的发病机制产生影响,甚至可能同时在多个环节、通过多种机制参与其中。然而,尽管对环境因素进行了广泛的国际研究,但与之相关的最流行假说(如病毒感染、卫生假说、肠道微生物群、肠漏、维生素D缺乏)尚未对大多数流行病学观察结果(如发病率在地理上的显著差异、地理“热点”、新发病例的季节性波动、发病高峰的周期性趋势)提供令人满意的解释。本文总结了关于儿童1型糖尿病流行病学的最新数据和假说。《匈牙利医学周报》。2021年;162(1):13 - 22。